Az eozin festés a hazai gyárakban

Az eozin festést hajlamosak vagyunk a Zsolnay gyárral kizárólagos viszonyban említeni, pedig ezt a technikát más jeles hazai üzemek és kisebb manufaktúrák is használták művészi színvonalon. Cikkünk remélhetőleg felszínre hozza azoknak a gyáraknak a nevét ahol az említetteken kívül is készítettek tárgyakat ezzel a csodás ezer színt létrehozó festéssel.

Az eozin máz Magyarországi felhasználásáról

Vajon mely gyárak használtak eozin mázakat .

Az eozin máz alatt, amelyett Zsolnay Vilmos nevezett „eosinnak”a fém fényű, fém reflexeket mutató mázakat értjük.
Az "eos" szó a hajnalpírt jelenti.
Sokan úgy vélik, és a közelmúltig nekem sem fordult meg a fejemben, hogy eozin mázzal nem csak Pécsett fedték az edényeket.
A történelmi múlt keramikusai évszázadokkal ezelőtt már ismerték és alkalmazták a fémmázakat,a Közel-keleten ahonnan az arabok közvetítésével és került Európába a középkorban jelentős mennyiségben készültek a hispano-mór stílusú kerámiák.
Az olaszországi műhelyekben is készültek fémmázakkal égetett edények, melyek Európa szerte híresek volta Deruta és Gubbio tárgyai, Giorgio Andreoli mester készítette a nevezetes gubbioi rubin és ezüst lüsztert.
Az évszázadok során elfelejtődőt technikát sokan próbálták megfejteni. Hazánkban Wartha Vince és Zsolnay Vilmos közös kísérleteinek valamint Petrik Lajos hathatós közreműködése révén az 1890-es évek újra feltalálták a megfelelő összetételű fémszíneket adó mázakat.
Zsolnay Vilmos utolsó receptkönyvében a tizennyolc Wartha Vince recept után egészen négyezer-háromszáznyolcvanig számozódnak a receptek amelyekkel Zsolnay Vilmos előállította a teljes színskálát az eozin mázakból.
Páratlan munka, hogyan volt erre ereje kitartása és ideje Zsolnay Vilmosnak, és ez csak egy a számtalan technika és festési eljárás közül, melyet felfedezett .
Fenn említett három fáradhatatlan kutatón kívül Örley János nevét is megtaláljuk a korai krónikákban, mint a fémmázakat használó keramikus., Papp János a millenniumi kiállításra készülő az agyagipart bemutató része számol be Örley munkájáról.
Örley több hazai gyárba is dolgozott a századforduló környékén a Fischer-féle majolika gyárban mint művezető foglalkozhatott eozin kísérletekkel, amelyek az általam is látott elkészült Fisher kerámiákat nézve minőségben felveszik a versenyt a Zsolnay gyár méltán világ híres eozinnal festett termékeivel.
A későbbiekben aztán a munkás vándorlás révén több manufaktúra és kis műhely termékei között is találunk eozin mázzal fedett tárgyakat. Így készültek edények a Csihalek testvérek Bajai műhelyében, de Drasche gyárban is és valószínű hogy más gyárakban is voltak legalább kísérletek a mázak előállítására és használatára.
A Csihalek testvérek 1906-tól dolgoztak Baján 1920-as évek elejéig. Csihalek Ferenc a Zsolnay gyár eozin technikusa volt 1906-ban elbocsátották, Baján kezdett önálló kerámia műhelyt ( Csihalek Ferenc és Sándor Majolikagyára Baja) alakítani és itt készítettek kiváló eozin festéssel készült tárgyakat, valamint kidolgozta az eozin máz üvegre való alkalmazását. A Zsolnay gyár nyomására később felhagytak az eozin festéssel és Csihalek Ferenc visszatért Pécsre. Testvére az 1920-as évek elejéig üzemeltette a manufaktúrát
Bizonyára hasznos dolog lenne egy olyan kiállítást össze hozni ahol ennek a kísérletezésnek az eredményeit a különböző gyárak termékein keresztül bemutathatná valamelyik múzeumunk.

A cikkhez kacsolódó képeket a forrásként megjelölt Fábián Sándor által szerkesztett könyvben találnak, mind a Csihalek féle műhely mind a Drasche gyár termékei közül.

Érdemes még a magyarkeramia.hu oldalt is felkeresni ahol szintén van néhány kacsolódó kép.

Jó időtöltést kívánok.


Forrás: Katona Imre: Eozinmáz készítői Magyarországon
Műgyűjtő 1973/3-as szám 14-15. oldal.

Fábián Sándor: Magyar Art Deco kerámiák.