Zsolnay Porcelángyár
A Zsolnay Porcelán Gyár története I rész. /1853-1948/
1851-ben Zsolnay Miklós kereskedő megvásárolja azt a pécsi telket a rajta lévő téglavetővel és a hozzátartozó agyagbányával ,amin a lukafai keménycserép manufaktúra eszközeinek megvásárlásával és annak Pécsre telepítésével elindítja a magyarországi ipartörténet egyik legnagyobb sikerét a későbbi Zsolnay Porcelán Gyárat.
1853-ban megkezdődik a gyártás első időkben mázolt Zsolnay-gyártmányú vízvezetékcsövekről szólnak a híradások.
A gyár történetében fontos dátum 1854, ekkor íratja Zsolnay Miklós idősebb fiára Ignácra a gyárat és fiatalabb Vilmos fiára a Pécs belvárosában lévő kereskedését.
Ignác hatalmas tervekkel és energiával veti magát a munkába, azonban minden szorgalma ellenére 1860-ban anyagi gondok miatt bezárja az üzemet.
Termékei ebben az időben használati edények, terrakotta épület díszítések, alag csövek .
1864-ben Vilmos siet bátyja segítségére, hogy a fenyegető összeomlást megakadályozzák, csendestársként belép és anyagilag támogatta testvérét. A szerződésben egy év próbaidőt kötöttek ki melynek lejártával Ignác a helyzetet reménytelennek ítélve kilépet a szerződésből Zsolnay Vilmosra hagyva annak minden gondját.
Kezdetben külső német és cseh szakemberekre bízta Vilmos a gyár vezetését de a kezdetleges viszonyok nem tudták maradásra bírni a vezetőket.
Zsolnay Vilmos, mivel kereskedő végzettséggel rendelkezett , hogy a megfelelő szakértelmet megszerezze kémiát is tanult Közben többféle üzleti tranzakcióval ( vasútépítés, fakitermelés) igyekezett előteremteni a megfelelő tőkét a gyár fellendítéséhez. A kitartó és szorgalmas munka eredményeként 1868-ban bejegyeztette
az „ Első Pécsi Cement, Chamott és Tűzálló Agyagáruk Gyárat"
Már ebben az időben is folyamatosak a kísérletei, előbb a környék agyaglelőhelyein található nyersanyagok vizsgálatával keresi a megfelelő alapanyagnak valót, majd amikor megtalálja ,az ehhez társuló máz és festék kísérletek sokaságába fog.
E páratlan munkát melyet Zsolnay Vilmos élete végéig folytat, jól dokumentálja a fennmaradó több ezer recept, masszákról, mázakról, festékekről.
1872 átveszi a gyár szakmai irányítását, a folyamatos fejlesztés és technológia keresés annak a készterméken alkalmazása, a minőségi áruk előállítása rövidesen a Monarchia egyik legismertebb kerámia gyárává teszi a Zsolnay-t.
A massza és máz kísérletek eredményeiről részletesen olvashatnak Mattyasovszky Zsolnay Teréz visszaemlékezésében , A gyár és a család története 1863-1948 Corvina Kiadó 1974.*
A töretlen fejlődés eredményekén folyamatosan bővül a gyár új kemencék épülnek, nő a dolgozói létszám. Az 1873-as bécsi világkiállítás meghozza az első külföldi megrendeléseket, elismerő oklevelet kap a gyár Zsolnay Vilmost a Ferenc József rend III. fokozatával tüntetik ki.
Ettől fogva a gyár termékeivel folyamatosan jelen van a külföldi és hazai kiállításokon.
1874-től Zsolnay gyerekek is részt vesznek a munkában Miklós a kereskedelmet, Teréz és Júlia a tervezést a minták felkutatását kialakítását végzi. Tervezéseik és gyűjtésük eredményét a népi fazekasság és szőttesek területén 1880-ban Pulszky Ferenc mutatja be a Magyar Tudományos Akadémia ülésén. Ezekből és a későbbi utazások során gyűjtött edényekből formákból, dekorokból számtalan csodálatos tárgy születik majd a Zsolnay kerámia termékek között. „1874-től jelenik meg a „W.Z.Pécs” felírat az edények alján korall vörössel.
1874 végétől megjelenik a „W.Z.” és a „Z.V.Pécs” benyomott színtelen jelzés majd a benyomott színtelen „Zsolnay Pécs védjegy”
1876 körül kialakul a kapcsolat a bécsi Wahlissal ,ide luxus cikkeket szállít a gyár.
1876 belép a gyárba Klein Ármin, vele kezdődően sok neves tervező , festő szobrász dolgozik a Zsolnay kerámiák készítésén. A fontosabb tervezőket tevékenységük idejét jelezve később részletesen ismertetem.
1878 nemzetközi siker a párizsi világkiállításon aranyérem és becsület rend Zsolnay Vilmos részére. Itt használják először az öttornyos márka jelzést melyet Zsolnay Júlia tervezett. Ez a védjegy mindig kék színben készült.
1880-tól felszámolva egyéb vállalkozását minden pénzét a gyárba fekteti Zsolnay Vilmos.
1882 és 1883-ban férjhez mennek a lányok Teréz Mattyasovszky Jakab geológushoz , Júlia Sikorszki Tádé építészhez . A későbbi fejlesztések fontos résztvevői lesznek az új családtagok.
1885 a Budapesti Országos Kiállításon a belföldi piac meghódítása a cél, a teljes termék palettával jelennek meg, megnyílik a budapesti iroda, képviselet raktárat létesítenek .
Pécsett megindul a tanonc iskola, a folyamatos bővülés eredményeként 24 kemencében égetnek, a munkás létszám 650.
1892 december ekkor szerepelnek először az eozin mázas edények kiállításon Budapesten az Iparművészeti Társulat Karácsonyi Vásárán,
1895 A Fischer Ignác (LINK ) féle fajanszgyár válságba kerül Zsolnay Vilmos felvásárolja a részvények egy részét és azt Budapesti Zsolnay-féle Porcellán Fayancegyár Rt. Néven üzemelteti tovább.
1896 Megnyílik az Ezredéves Országos Kiállítás, újabb kitüntetést kap Zsolnay Vilmos a Ferenc József rend II. fokozatát szalaggal. A kiállításon technika történeti bemutatót rendeznek Wartha Vince közreműködésével.
1900 március 23-án tüdőgyulladásban váratlanul meghal Zsolnay Vilmos.
Még ebben az évben a párizsi világkiállításon újabb sikerek, Apáti Abt Sándor munkáját ezüst, Sikorszki Tádét bronzéremmel ismerik el. Zsolnay Miklós, aki a zsűri tagja becsületrendet kap.
Novemberben megnyílik a Budapesten a Váci utca 39-ben a gyár reprezentatív üzlete.
Zsolnay Miklós vezeti a gyárat , az alkalmazásában álló sógorai segítségével.
1902-ben a volt Fischer gyár teljesen tulajdoni része a Zsolnay család tulajdonába kerül a belvárosból áthelyezik Angyalföldre.
Míg Zsolnay Vilmos a kutatásban és a fejlesztésben volt utolérhetetlen addig Zsolnay Miklós a kereskedelemben a szervezésben. Folyamatos bővülés és társadalmi elismerés kíséri a gyár működését, a munkás létszám 760 fő a Budapesti gyár 1913-ban eléri termelése csúcspontját Zsolnay Miklós számtalan társadalmi tisztsége mellett főrendházi képviselő.
1910-ben a gyermektelen Miklós adoptálja testvérei (Teréz és Júlia) gyermekeit valamint felesége előző házasságából származó fiát, ennek következtében válnak használatossá a Mattyasovszky Zsolnay és a Sikorszki Zsolnay család nevek.
A világháború pusztítása folytán a Zsolnay gyár is elképzelhetetlen nehézségekkel küzd munkásai jó részét elbocsátja, új termékek gyártásával próbálkozik.
A háború egészségileg teljesen tönkretette Zsolnay Miklóst 1919-ben végakaratában rendezte a gyár vezetését és jogviszonyait, Közkereseti társasággá alakítva azt a társaság másik három tagja, Mattyasovszky Zsolnay Tibor és testvére Zsolt valamint unoka testvérük Sikorszki Miklós.
1922 február 25-én meghal Zsolnay Miklós.
1922-től a gyár tömegáru termelésére áll át, a díszműáru helyett az edénygyártásra helyezve a hangsúlyt, 1925-ben a jelentős kamatterhek miatt az egyedi tervezést és kivitelezést megszüntetik , 1930-ban is csak 7-8 festő foglalkozik eozin festéssel.
1928-ban ünnepséget rendeznek Zsolnay Vilmos születésének 100. évfordulója alkalmából, megnyílik a híres gyári múzeum, Mattyasovszky Zsolnay Zsolt kidolgozza az eozin máz alkalmazását a porcelánra.
A világválság bezáratja a Budapesti gyárat.
1948-ig Mattyasovszki Tibor és Sikorszki Márta vezeti a gyárat közkereseti társaságként.
Forrás: Zsolnay a gyár és a család története Írta: Zsolnay Teréz, M.Zsolnay Margit és Sikota Győző Corvina Kiadó 1974.
Romváry Ferenc: Zsolnay Tkk kiadó
Csenkey Éva-Hárs Éva-Weiler Árpád: Zsolnay a gyűjtők könyve Corvina 2003.
A fontosabb technikák és sorozatok megjelenése.
1866-al kezdődnek Zsolnay Vilmos jegyzetei amelyekben a Pécs környékén talált nyersanyagokkal végzett kísérletei feljegyezte.
1872-ben „ Atyánknak ugyanis számtalan kísérlettel sikerült egy olyan különleges anyagot előállítania, amely egyenlőre ugyan még nem volt tökéletes, de annak a remek porcelánnál lágyabb, de a fajansznál keményebb anyagnak volt az alapja, amelyet Schmidt professzor a párizsi világkiállításon a kerámia rejtélyének nevezett.” Zsolnay Teréz leírása szerint
1873-ig a cserép színe sárgás vagy szürkésfehér a máz vékony hajszálrepedésekkel.
A massza minősége egyre jobb kezdetét veszi a luxusárú készítés, a festés Schmelz festés ( alacsony hőfokon kiolvadó porfestékkel való díszítés ), levonókép, ónmázas festés.
1873 kobaltirónnal mázolatlan cserépre kerülő díszítés ezzel a módszerrel készült ún „őserdő vázák gyakran Zsolnay Vilmos saját kezű munkája.
1874-75 Pannónia sorozat ( forma számok 228-275) megjelenése római időkből származó régészeti lelet alapján
(Részletes leírását lásd Zsolnay Teréz idézet műve 55 oldal.)
1876-os szegedi kiállításon szerepel először a vertantique tárgyak (( forma számok 322-495)
1877 végére megszületik a magastűzü zománctechnika,
1878 dekorkönyvet ebben az évben kezdik el.
1878-tól alkalmazzák folyamatosan, a "vasalap" illetve az "aranybrokát" festést.
A lótusz sorozat tervezésének kezdete .
A vasalappal díszített tárgyakat a 80-as évek közepéig gyártják.
1880 végén belép a gyárba Kaldeway Kelemen festő.
1881 ismét új technikák "pate sur pate", a "grin de riz " és a lüszter megjelenése.
1881 első negyede a lótusz sorozat gyártásának kezdete, kaktusz virág formájú vázácskák is készülnek.
1883 Júlia orchideás készletet tervez a bécsi Rothschild részére.
1884 újabb technikák, megjelenik a "tiger" a zsugormáz mely három év kísérletezésének az eredménye, többszínű máz egymás utáni égetésével számos változatát készítették.
Elkészül a "Steingrünnek" ( kövizöldnek) nevezett máz.
1885 Sikorszki Tádé un.rutén, népies kerámia sorozata,
megjelennek a budapesti kiállításon a kerámia festmény képek.
1886 ismét gyártásba kerül a"grin de riz" ( rizsszem-technika) üvegtechnika néven .
1887 a "Vanda" sorozat készítése.
1888 méhsejt-technikával készült edényeket szállít a gyár, elkészül az ivory technikával díszített edények .
